Tanú­sítás

Tanúsítási szakértőnk válaszol

Ebben a rovatban elolvashatja az eddig feltett kérdéseket, valamint Ön is kérdezhet.

Önnek csupán annyit kell tennie, hogy beírja a lent található mezőkbe a kérdését és az e-mail címét, amire a választ szeretné kap­ni. Kérdése az Ön szektorában legjártasabb szakemberhez fog megérkezni, aki számos tapasztalattal a háta mögött néhány napon belül legjobb tudása szerint megválaszolja azt!

Ha bármilyen szakmai jellegű kérdése van, tegye fel bátran, tapasztalt auditoraink egyike megválaszolja!

  • Név:

  • Beosztás:

  • Cégnév:

  • E-mail címe

  • Kérdés

* Kérjük, a csillaggal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki!

Eddig feltett kérdések és válaszok**:

  • A szervezetünk a főállású személyzet mellett kölcsönzött munkaerőt is igénybe vesz. Ez utóbbit figyelembe kell venni a létszám meghatározásánál?
    Igen. Az IAF MD 5:2009 szerint: A személyzet tényleges létszáma az összes teljes munkaidőben foglalkoztatottakból áll a tanúsított területen belül, beleértve minden egyes műszakban dolgozókat. A nem állandó (szezonális, ideiglenes és szerződéses) és a részmunkaidőben foglalkoztatott személyzetet, akik jelen vannak az audit idején, bele kell számítani a teljes létszámba.
  • Pontosan milyen elvárásokat fogalmazhat meg egy ISO/TS szabvány szerint tanúsított vállalat a beszállítói felé? Ránk, mint kis beszállítókra is érvényes mindez? Mit lehet tenni a megfelelés érdekében?
    Az autóipari szabvány kevés követelményére lehet azt mondani, hogy viszonylag egyszerűen, „fájdalommentesen” teljesíthető, de vannak kifejezetten „problémás”, bár kétségtelenül logikus elvárások. Az egyik ilyen „szívfájdalmat” okozó követelmény a beszállítók ISO 9001 tanúsításának elvárása. Hogyan is fogalmaz a szabvány? „A szervezetnek gondoskodnia kell a beszállító minőségirányítási rendszerének kifejlesztéséről azzal a céllal, hogy a beszállítók kielégítsék ezt a szabványt. E cél eléréséhez az első lépés az ISO 9001-nek való megfelelés.” (ISO/TS 16949:2002 - 7.4.1.2. A szállító minőségirányítási rendszerének kifejlesztése) Hogy mely beszállítóknak kell elsősorban ilyen fejlesztést végezniük, az például attól függ, hogy milyen a beszállító minőségteljesítése, és milyen a beszállított termék jelentősége. Ha a vevő nem ír mást elő, akkor a szervezet szállítói legyenek olyanok, amelyeket akkreditált független tanúsító testület az ISO 9001 szerinti regisztrált. Általában nem is a tanúsításhoz szükséges minőségügyi teljesítmény elérése okoz gondot, hiszen nagyon sok egy-két fős kisvállalkozás tevékenykedik szinte nulla hibával, pontos, rugalmas, kedvező árszintű beszállítással, hanem a megfelelő minőségügyi rendszer kiépítésének, fenntartásának, tanúsításának költségei. Igaz, hogy a kiépítéshez időnként szerezhető támogatás, de így is sokan elzárkóznak a tanúsítás elől, és inkább más vevők után néznek. Egy szervezet is elvégezheti a beszállítójának auditját, és nem szükséges a független tanúsító szervezet általi tanúsítás, amennyiben persze eleget tesz az ISO 17021:2006 szabvány 9. fejezetében foglalt autóipari folyamatorientációnak az audit tervezéstől a végrehajtásáig, illetve az ISO 19011:2002 szabvány 5, 6, 7 pontjaiban megfogalmazott auditálási, és auditori követelményeknek. Ez persze a szervezetre ró olyan plusz terheket, amelyeket nem mindenki fog felvállalni. Kevés szervezet rendelkezik olyan felkészült auditorral, akire nyugodt szívvel rábízhatná a beszállító olyan szintű auditját, amely megfelel a fenti követelményeknek, és helyettesíthetné egy független tanúsító szervezet auditját. Ha a kisbeszállítónak több autóipari vevője van, akkor évente több vevői auditon kell átesnie, ami nem biztos, hogy megkönnyíti a szervezetek életét. Áttekintve a fenti lehetőség előnyeit és hátrányait, gyanítom, hogy nem sokan fognak élni e lehetőséggel, és azt gondolom, hogy a hosszú távon gondolkodó tulajdonosok, vezetők, inkább a tanúsítást fogják választani, melynek költségeit remélhetőleg kompenzálja az audit során nyert segítség a tevékenység eredményességének, hatékonyságának javítására, fejlesztésére.
  • Több kérdésem is lenne. A minél pontosabb válaszok érdekében röviden ismertetném a vállalatot: egy gépipari alkatrészeket gyártó cég, előállítási folyamata forgácsolás, 5 db CNC géppel, illetve megmunkáló központtal, termékei járműipariak és nemjárműipariak.A Cég 3. szintű autóipari beszállító. Járműipari vevők: közvetlen és közvetett vevői, illetve gyártmányfelhasználói: Wabco, Harley Davidson, BMW, AUDI. Egy vevő megköveteli a cég ISO/TS tanúsítványát. ISO 9001-es tanúsítvány van, a scope az összes termékre kiterjed.Kérdéseim:Elég kidolgozni az autóipari MIR-t az ISO/TS tanúsítványt igénylő egy vevő termékére (termékeire) vagy az összes autóipari termékre ki kell dolgozni? Be kell vonni a scope-ba a motorkerékpár-alkatrész előállítást is? Az általános gépipari termékre elég a szimpla ISO 9001? Jelenleg minden terméket ugyanazokon a berendezéseken állítják elő.Van-e olyan külön követelmény az IATF tanúsítási előírásokból és/vagy a tanúsító cégek tanúsítási előírásaiból és/vagy egyéb forrásokból adódóan, amelyeket a tanúsítandó szervezetnek teljesítenie kell? Például: Belső auditorok felkészültsége, 12 hónapos teljesítményadatok, COP, Teknős diagram.
    A 2. kérdés megválaszolásával kezdem:Az ISO/TS 16949 tanúsítás kötelező alapdokumentumai az ISO/TS 16949 műszaki előírás maga, és a hozzá kapcsolódó tanúsítási eljárás, az ún. Rules. Utóbbi ugyan a tanúsító testületeknek támaszt követelményeket, de ezeket a felkészítőknek és a tanúsítandó szervezeteknek is ismerni kellene, mert olyan előírások vannak benne, amelyek az ISO/TS rendszer kiépítését és tanúsítását komolyan befolyásolják. Pl. az Ön által is meghivatkozott 12 hónapos teljesítmény adatok. További figyelembe veendő előírások az autóipari alapvető eszközök (core tools), mint az FMEA, SPC, MSA, APQP, PPAP az AIAG-tól vagy a VDA kiadványok ugyanezekre. Az alapvető eszközök használatát pontosan meghatározhatják – a szintén kötelezően figyelembe veendő – vevőspecifikus követelmények. Ezeket a vevőspecifikus követelményeket az auditálandó szervezetnek kell felderítenie. Ezekben lehetnek kitételek a belső auditorok felkészültségére és nagyon sok minden egyébre is.Mielőtt az 1. pontra válaszolok, ugye az auditálandó szervezet az autóipari vevőknek nem gépipari terméket (azaz gyártósori berendezésekhez való alkatrészt) szállít, hanem autóba beépülő terméket? Másként nem lehet ISO/TS-ük Most az első kérdésre a válasz:Az előző pontban meghivatkozott Rules a következőképpen fogalmaz:“All manufacturing in the scope of certification shall meet the applicability of ISO/TS 16949:2009 for product supplied to customers subscribing to ISO/TS 16949:2009. At the request of the client to the certification body, the scope of certification may also include manufacturing meeting the applicability of ISO/TS 16949:2009 for products supplied to customers not subscribing to ISO/TS 16949:2009.” Ebből az következik, hogy minden a scope megfogalmazásán múlik. Ha a scope csak annyi, hogy „autóipari termékek előállítása forgácsolással”, akkor nyilván minden autóipari terméket és minden autóipari vevőt figyelembe kell venni. Ha a scope úgy van megfogalmazva, hogy abból egyértelműen azonosítható egy termék (és áttételesen a vevője is, valamint az összes többi vevő kizárható), akkor lehetséges, hogy csak arra a termékre (és a vonatkozó vevőjének specifikus követelményeire) vonatkozzon az ISO/TS rendszer. A scope-nak a Kézikönyvben is egyértelműen azonosítottnak kell lennie. Az ISO/TS audit riportba pedig csak az az egy autóipari vevő fog bekerülni.Azt azért hozzáteszem, hogy a közel 70 ISO/TS ügyfélkörünkből nem tudnék mondani egyet sem, amelyiknél az ISO/TS rendszer ne fedné le a teljes autóipari gyártást, függetlenül attól, hogy nem minden vevőjük támasztja követelményként az ISO/TS tanúsítást. Az a személyes véleményem, hogy nem is lehet hatékonyan működtetni egy ISO/TS rendszert, amelyik csak egy termékre és egy vevőre van bevezetve. Ez nemhogy csökkentené a munkát, hanem növeli, hiszen a legtöbb helyen kettős feljegyzésvezetést, teljesítménykövetést, kimutatást, beavatkozást, miegymást jelent. Ha meg úgy alakítom ki a rendszert, hogy ne legyen kettős dokumentálás, akkor meg miért ne terjeszteném ki a teljes autóipari gyártásra? Még az is egy szempont, hogy ha a tanúsítvány egyértelműen azonosít egy terméket, akkor az kizárja a többit. Azt gondolom, hogy ez a tanúsítandó szervezet többi autóipari vevője szempontjából kifejezetten hátrányos lenne. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen lekorlátozott scope-al rendelkező tanúsítványt minden esetben ki kellene terjeszteni egy újabb ISO/TS-t megkövetelő vevő esetén, ami viszont – ugyancsak a Rules-ból eredően – megnövekedett audit napokat és ezzel együtt járó költségeket jelentene. Én mindenképpen azt javaslom, hogy a teljes autóipari vertikumra legyen az ISO/TS kiépítve.Végül az ISO 9001-ről.A gépipari termékekre csak ISO 9001 lehet. Mivel a berendezések nem elválaszthatóak az autóipar és nem autóipar szempontjából, ezért az ISO/TS audit napok száma a teljes létszámra lesz kalkulálva. Így az ISO/TS audit lefedheti a nem autóipart is, és egy külön ISO 9001 tanúsítvány kerülhet kiadásra. Ez a tanúsítandó szervezet döntése. Nagyon fontos: az ISO/TS tanúsítvány maga nem fedi le a nem autóipari tevékenységet és nem hivatkozhatja meg az ISO 9001-et.A fenti válaszokat a honlapunkon megfogalmazott kérdések alapján tettem. Egy személyes konzultáció, ahol több információ felmerülhet, módosíthat a válaszaimon is. Javasolnám, hogy a válaszom áttanulmányozása után mindenképpen telefonon is egyeztessünk!
  • Létezik olyan irányítási rendszer vagy szabvány, amely kifejezetten tűzvédelmi szervezet és/vagy létesítményi tűzoltóság tanúsításával, minőségirányításával foglalkozik?
    Jelenleg nincs olyan önálló irányítási rendszer, amely csak tűzvédelemmel kapcsolatos, azonban a Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszere (MEBIR, angolul OHSAS) kiterjed a tűzvédelemre is, hiszen a biztonságban benne foglaltatik a tűzvédelem és a tűzmegelőzés is. Az OHSAS 18001:2007 szabvány az ide vonatkozó rendeletek betartásával fedi le a munkahelyi biztonság tűzvédelemre vonatkozó elemeit, melyek a teljesség igénye nélkül a következők: ATEX (Robbanásbiztos berendezések, védelmi rendszerek biztonsági követelményei), Tűzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. törvény), OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat). Tehát egy ISO 9001 szerint tanúsított Minőségirányítási Rendszer kiegészítve egy OHSAS 18001 szerint tanúsított Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszerrel tökéletesen eleget tesz a jelenlegi minőségirányítási követelményeknek, akár egy egyszerű, kis intézmény, akár egy kifejezetten tűzvédelmi szervezet és/vagy létesítményi tűzoltóság esetén. Az auditált cég tevékenysége dönti el, hogy milyen mélységben kell a fent említett területek közül az audit során a tűzvédelemmel foglalkozni. A két Irányítási Rendszer tanúsítása illetve auditásása kombinálható, és akár integrálható is, vagyis a két rendszert akár egy közös audit folyamán is minősíttethetik, mellyel a legtöbb esetben időt és pénzt takaríthatunk meg, ezért célszerű a két rendszer ütemezését (tanúsítás, I. ill. II. felügyeleti audit) összehangolni.
  • Mi a határideje az ISO 9001–es szabvány szerinti felügyeleti és megújító auditok lefolytatásának?
    A felügyeleti auditok határidejének megállapításánál a tanúsítvány érvényességét kell figyelembe venni. A tanúsítvány érvényessége hónapjától számított + - 1 hónapon belül kell megtartani a felügyeleti auditot a tanúsítás utáni 1. és 2. évben. A megújító auditokat a tanúsítvány lejárati időpontjáig célszerű elvégezni, de ajánlatos egy hónappal előbb, hogy az új tanúsítvány már az előző tanúsítvány érvényességének lejártakor rendelkezésre álljon.
  • ISO/TS tanúsításkor a szervezetnek rendelkeznie kell érvényes ISO 9001 tanúsítvánnyal?
    Tekintettel arra, hogy az ISO/TS16949 követelmények magukban foglalják az ISO 9001 követelményeit, ezért nem szükséges ISO/TS tanúsításkor az ISO 9001-es tanúsítvány megléte. Sőt, amennyiben megegyezik a ISO/TS és ISO 9001 tevékenység, megegyeznek a folyamatok és a dolgozók alkalmazási köre is, kiadható ISO 9001-es tanúsítvány az ISO/TS 16949 audit keretein belül. Ha a fenti feltételek bármelyike nem teljesül, olyan kombinált auditot kell lefolytatni, mely során külön ISO/TS és ISO 9001 időráfordítással kell számolni.
  • Készítsünk-e kérdéslistát (check-listát) belső audithoz?
    Ahogy az auditszituációk értékelésének legtöbbjénél, itt is az a válasz: attól függ….Attól függ, mi a célunk a belső audittal. Amennyiben a szervezetünk olyan, hogy még nem lehet száz százalékosan számítani arra, hogy mindenki betartja a szabályozásokat, akkor van értelme előre elkészített kérdéseket öszegyűjtenünk. Tudni illik egy ilyen kérdéslista elsősorban olyan kérdéseket fogalmaz meg, amelyek egy már meghozott szabály (szabályzat, eljárás, utasítás) betartásával van kapcsolatban. Pl. Szignózza-e minden esetben a beszerző a beszerzési rendelést (amellett, hogy a beszerzési vezető is aláírja)? Ez nyilvánvalóan nem követelmény semmilyen szabvány szerint, viszont lehet egy belső szabályozás (pl. a beszerzést szabályozó eljárás), amely ezt megköveteli. Tehát az előre megírt kérdésünk azt vizsgálja, hogy betartják-e ezt a szabályozást.Azaz egy (előre, fixen megírt) kérdéslista elsősorban követelményeknek való megfelelést vizsgálja, mondhatjuk: ellenőrzi.Éppen ezzel kapcsolatosak a korlátai is. Képzeljünk egy kritikus fontosságú műveletet, pl. egy repülőgép alkatrész karbantartás utáni ellenőrzését. Biztosnak vehetjünk, hogy van egy ellenőrző lista, amelynek minden kérdésre igennel kell válaszolni ahhoz, hogy a művelet után megfelelőnek legyen minősítve az alkatrész. Az ellenőrző lista szerepe ekkor az, hogy még véletlenül se legyen egy vizsgálati szempont elfelejtve. Másrészt azt is látnunk kell, hogy egy ilyen kritikus művelet szabályozottsága messze meghaladja az átlagos ipari-ügyviteli folyamatok szabályozottságát. Nem érdemes ugyanis (gazdaságilag) minden terméket a repülőgépek biztonságosságával egyenértékű biztonságúra kialakítani.Emiatt a folyamataink többségéhez NINCS olyan ellenőrző lista, amelynek teljesülése maga után vonná az adott folyamat tökéletes működését, tudni illik: egy tökéletes ellenőrző lista az adott folyamat tökéletes szabályozottságával és tökéletes ismeretével egyenértékű.Ebből következik a válasz másik fele.Ha a belső audit célja a folyamataink (rendszerének) fejlesztése, (és abból induluk ki, hogy nem tökéletesek, éppen ezért van értelme fejleszteni), akkor előre megírt kérdésekre keresett válaszokkal nem lehetséges fejlesztési pontot találni. Hiszen ha olyan kérdést teszünk fel, amit már előttünk feltettek (és szabálykövető szervezetről van szó), akkor azt már meg is válaszolták (tehát működik, megfelel).Azaz: amennyiben a belső audittal fejlesztés a célunk, akkor olyan kérdést kell tudnunk feltenni, amelyet előttünk még soha senki nem tett fel. Ez természetesen csak olyan kérdés lehet, amit ott a helyszínen, az aktuális tények ismeretében találunk ki (és éppen ez az érdekes egy auditban).Megjegyzés: természetesen mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes felkészülnünk egy auditra, és (a dokumentáció olvasása közben) magunknak kérdéseket feljegyeznünk. De: egy jól működő cég esetében ne számítsunk arra, hogy az így (előre) feltett kérdéseinkkel tudunk találni problémákat, fejlesztési lehetőségeket. Ezek ugyanakkor kindulópontjai lehetnek az újabb (helyszínen kitalálandó) kérdéseknek.
  • Ha nincs termék tervezésünk akkor csak a gyártófolyamat tervezésnél kell az FMEA-t alkalmaznunk?
    Az FMEA (Hiba, illetve kockázat elemző módszer) az egyik legfontosabb eszköz, amelyet folyamataink tervezésénél, működtetésénél, ha nem is kötelező, de nagyon ajánlott alkalmazni. Példaként nézzük az  APQP - Termék és folyamat tervezési, és fejlesztési folyamatot, ahol 5 helyen és időpontban ajánlott az FMEA alkalmazása:1.     Az első pont ahol az autóipari minőségügyi szabvány (ISO/TS 16949) megemlíti a kockázatelemzés szükségességét, az az árajánlat készítési folyamat. Logikus az elvárás, hiszen a megalapozott döntés meghozatalához szükség van a szóba jöhető kockázatok értékelésére. A módszert nem fogalmazza meg a szabvány, de ha már van egy jól bevált technikánk, amit egyébként is alkalmaznunk kell más folyamatokban, és emiatt oktatjuk is a munkatársaknak, akkor miért ne használjuk itt is. Az FMEA – Hiba mód és hatás elemző eszközre gondolok, amelynek ismerete azon túl, hogy kötelező bizonyos posztokon, tényleg nagyon hasznos mindenhol. Mindenhol vannak ugyanis problémák, és kockázatok, amiket nem lehet hosszú távon figyelmen kívül hagyni.2.     A második pont az APQP folyamatban ahol kockázat elemzést kell végeznünk, az a termék tervezés. Ennek is az első fázisában indítjuk a Design FMEA-t, melynek a célja a terméktervezés kockázatainak értékelése, és megoldás keresése, melynek az eredménye lehet design módosítás, tervezési módszerek fejlesztése, vagy alaposabb design vizsgálat  készítése.3.     A harmadik pont ahol a kockázat elemzést kell végeznünk az a gyártófolyamatok tervezése, ahol az elvárt módszer ugyancsak az FMEA, ennek is a PFMEA (Folyamat FMEA) verziója. A cél itt is hasonló az előzőekhez, feltárni, és csökkenteni a gyártófolyamatok kockázatait,lehetőleg megelőző módszerekkel, mint technológia fejlesztéssel, hibabiztos módszerek alkalmazásával, a munkatársak megfelelő képzésével, folyamat szabályzással, vagy ha így nem előzhető meg a probléma, akkor a hibás termékek megfelelő detektálásával, kiszűrésével.4.     A negyedik pont ahol az FMEA-t mint hiba, illetve kockázat elemző módszert alkalmaznunk kell, az a gyártás folyamatos javítása, fejlesztése. Minden felmerülő külső, belső probléma esetén meg kell vizsgálnunk hogy milyen intézkedéseket kell hoznunk, illetve hogy milyen további kockázatok merülnek fel egy esetlegesen meghozott intézkedés kapcsán. (Nem ritka, hogy beavatkozunk a folyamatunkba valamilyen hiba kapcsán, és a megoldással lehet, hogy megszüntetjük a hibát, de újabb kockázatokat viszünk be, ha nem járunk el kellő körültekintéssel.)5.     Az ötödik pont tulajdonképpen lehetne a nulladik is, mert ha az APQP folyamat szabályozásának megtervezésekor körültekintően járunk el, akkor a szabályozást a folyamatra elvégzett kockázat elemzés alapján végezzük el, aminek eszköze ugyancsak lehet az FMEA.
  • Hogy kell értelmezni a gyártási/termelési tevékenységek auditját az ISO/TS rendszerben?
    Az ISO/TS három féle auditot ír elő: minőségirányítási rendszer (MIR) auditot, gyártási folyamat auditot és termék auditot. A gyártási folyamat audit során a gyártási/termelési tevékenységeket a végrehajtás helyszínén auditáljuk, tehát az üzemi területen, amibe a kisegítő területeket, mint pl. raktár, bejövő áru átvétel, stb. is bevonjuk. Segítségül specifikus szempontrendszert használhatunk, javasolt a VDA 6.3 szerinti kérdéslista. A MIR auditja is valójában folyamat audit, hiszen itt a rendszerben meghatározott folyamatokat (amelyeknek a gyártási folyamat mindig része) kell auditálni ún. folyamat megközelítéssel. Ez azt jelenti, hogy az auditált folyamat teljesítményét vizsgáljuk felül a folyamat mérőszámok alapján, és innen kiindulva jutunk el a folyamat bementéhez, kimenetéhez, erőforrásaihoz, eljárásához, kapcsolódás más folyamatokhoz, stb. Ehhez általában a folyamat leírását használjuk, ami lehet egy teknősbéka diagram, folyamatábra, vagy bármilyen táblázatos, ill. szöveges leírás. Az előzőekből az következik, hogy a gyártási folyamatot le kell auditálni a gyártási folyamat audit és a MIR audit keretén belül is a fent meghatározott szempontok alapján. Célszerű a kettőt összekötni, azaz pl. a teknősbéka diagram alapján kezdeni a gyártási folyamat auditját, majd folytatni az üzemi területen a VDA 6.3 szerinti audittal. Természetesen a teknősbéka diagram és a VDA 6.3 kérdéslista helyett más eszközöket is lehet használni, de jól látható legyen a MIR és a gyártási folyamat audit szempontrendszere. Az auditok során gyakran tapasztaljuk, hogy a gyártási folyamatot vagy csak a MIR audit, vagy csak a gyártási folyamat audit szempont rendszere szerint auditálják, ami hiányosságot jelent az ISO/TS követelmények szempontjából.
  • A tanácsadó többször felhívta a figyelmemet arra, hogy a környezeti tényező – hatás kiértékelésbe be kell venni szempontként az érdekelt felek szempontjait is, különben eltérést kapunk. Ez mennyiben helytálló?
    Emiatt eltérést semmiképpen nem kaphatnak. Én más megvilágításba helyezném a kérdést: az érdekelt felek szempontjait nem építeném be, mert meglehetősen szubjektív elemről van szó, ráadásul annak kezelésére a szabvány más eszközt rendel: 4.4.3 – kommunikáció.
  • Létezik-e világos követelményrendszer arra vonatkozóan, hogy egy mérőeszközt hitelesíteni vagy kalibrálni kell?  Ha létezik ilyen követelmény, akkor milyen módon tudunk megfelelni ennek?
    Igen létezik, bár ez nem az ISO/TS 16949, s nem is az ISO9001 szabványban van részletezve. A választ az „1991. évi XLV. törvény a mérésügyről” végrehajtásáról szóló 127/1991. kormányrendelet adja meg.Ennek III. fejezete alapján a joghatással járó mérést hiteles mérőeszközzel kell végezni.Joghatással járó mérésre tipikus példa, amikor a mérési eredményt mennyiség tanúsítására, s ezáltal ellenszolgáltatás mértékének megállapítására használják fel. Azaz adott tétel tömegéből következtetnek a tételben található termékek darabszámára, a számlát a vevő felé ezen megállapított darabszám alapján állítják ki. Hiteles az a mérőeszköz, amelyet a mérésügyi szervek (MKEH) hitelesítettek. Abban az esetben, ha az adott mérőeszköz technikailag nem hitelesíthető, megengedett, hogy a mérőeszköz - közvetlenül vagy közvetett módon - az országos etalonról származtatott legyen.Visszatérve a fent említett darabszám meghatározási módszerre, első lépésben meg kell vizsgálnunk, hogy a rendelkezésre álló mérlegünk hitelesíthető-e. Ezt a legegyszerűbben a www.mkeh.gov.hu oldalra kattintva a MÉRÉSÜGY-ön belül a Nemzeti hatáskörű tevékenységek -> Hitelesítés, majd az Érvényes hitelesítési engedélyek adatbázisát kiválasztva lehet lekérni. Ezt követően az automatikus mérlegek címszó alatt már csak be kell gépelnünk a saját mérlegünk gyártóját és/vagy típusjelét, majd a rendszer kiadja, hogy az adott mérleg hitelesíthető -e.  Ha az eszközünk nem hitelesíthető, akkor életbe lép a már említett „engedmény”.  
  • Lehet-e abból eltérés, ha rossz EWC kódot választunk valamely hulladékunknak?
    Nem, nem lehet belőle eltérés. Eltérésről akkor beszélhetünk, ha a szabványkövetelmény vagy a szabványkövetelmény alapján elkészített saját előírások nem teljesülnek. Ennek okán az erőforrásokat kell vizsgálni (4.4.1 – aki az EWC kódokat adja, rendelkezik-e szakismerettel), illetve a működés szabályozása (4.4.6) címszó alatt kell áttekinteni, van-e kompetens a témában (4.4.6 – a hulladékok azonosítása kihez van rendelve és ő mi alapján látja el feladatát). 
  • A tényező / hatás mátrixban hány értékelési szempont kell, hogy legyen?
    A szabvány nem ír elő konkrétumot, ennek megfelelően mindegy, hogy mennyi van. Sokkal inkább arra kell figyelni, hogy ha azonosítottunk egy környezeti tényezőt, akkor ahhoz rendelni kell lehetséges hatást is!
  • Kedves Vincotte Csapat! Érdeklődni szeretnék a CE jelölésről. Harmadik országból tervezünk importálni különböző termékeket, köztük játékokat is. Pontosan mely termékekre kötelező ez a jelölés ? Ki adja ki ? Hol lehet beszerezni ? Az elmúlt időszakban jártuk a különböző boltokat hogy meggyőződjünk arról mely termékeken szerepel, és melyeken nem. Az olyan játékokon melyek közvetlenül kapcsolatba kerülnek kisgyermekekkel minden esetben fel volt tüntetve. Voltak azonban olyan termékek is melyeket mi is szeretnénk forgalmazni, pl. mp3 lejátszók. Ezekre vajon kötelező ? Ha már valaki forgalmazza ezt a típusú terméket Magyarországon akkor nekem mint új importőrnek ugyanazt a terméket újra be kell vizsgáltatnom, vagy mivel már más bevizsgáltatta én is automatikusan megkapom rá ezt a jelölést ? Összegezve, hova fordulhatnék ez ügyben? Hozzávetőlegesen mennyibe kerül egy ilyen bevizsgálás ? Tisztelettel : Kovács Ferenc
    Kedves Kovács Ferenc,Köszönjük szíves megkeresését, az Ön által felvetett kérdésekre alábbi válaszunkkal tudunk segítségére lenni:Az 1988. május 3.-án kiadott, a játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 88/378/EGK számú rendelet értelmében játéknak minősül minden olyan termék, amelyet úgy alakítottak ki vagy egyértelműen arra szántak, hogy 14 évnél fiatalabb gyermekek játsszanak vele – így CE jelöléssel kell ellátni azt. Vannak azonban kivételek, melyek az említett rendelet I. mellékletben vannak felsorolva (pl.: gyermekeknek szánt divatékszerek, sportfelszerelések). Így arra a kérdésre, hogy pontosan melyik játékokra kötelező, csak akkor tudunk érdemben válaszolni, ha ismerjük pontosan a játék típusát. Az mp3 lejátszóra is kötelező a CE jelölés.Az Európai Unióban gyártott termékek esetében a gyártó feladata, hogy véghez vigye a CE jelölés folyamatát, azaz elkészítse a műszaki dokumentációt, kiadja az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és ellássa a terméket a CE-jelöléssel. A harmadik országból importált termékek esetében az importőrnek meg kell győződnie arról, hogy az Európai Unión kívüli gyártó megfelelően járt el, és a dokumentáció kérésre beszerezhető. Így azt javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot a gyártóval és kérje be a műszaki dokumentációt illetve a megfelelőségi nyilatkozatot. A megfelelőségi nyilatkozat az a dokumentum, amelyben a gyártó írásban nyilatkozik arról, hogy az általa gyártott termék megfelel az irányelvekben rögzített alapvető előírásoknak. Ezt követően Önnek, mint forgalmazónak is ki kell állítania a saját megfelelőségi nyilatkozatát a termékekre vonatkozóan, külön bevizsgálás nem szükséges.Az említett, ide vonatkozó irányelveket válasz e-mailünkben mellékelten megküldjük, azonban a következő weboldalon is elérhetőek a többi termékre vonatkozó irányelvvel együtt: http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htmBármilyen kérdése felmerül a továbbiakban, állunk szíves rendelkezésére!
  • A célok, programok kezelésére kell-e eljárást írni?
    Nem. A szabvány csak azt kéri, hogy a célokat dokumentáljuk (írjuk le), de nem kéri, hogy a folyamatot írott formában szabályozzuk! Persze ez nem zárja ki, hogy a célok, előirányzatok, programok kezelését, felügyeletét eljárásban szabályozzuk, tehát a lehetőség adott, de nem kötelező rá eljárást írni.
  • Kell-e minden évben módosítani a környezetpolitikát?
    A környezetpolitikát nem kell módosítani minden évben, ettől függetlenül vagy ezzel együtt viszont minden évben felül kell vizsgálni és ennek tényét rögzíteni kell, praktikusan a vezetőségi felülvizsgálatban.
  • Három éve nem volt cégünknél vészhelyzeti gyakorlat. Nem lesz ebből eltérés?
    Nem feltétlenül. A szabvány azt írja: „A szervezet időnként próbálja ki ezeket az eljárásokat, ahol az célszerű.” Eszerint ha szakmai magyarázattal meg tudjuk indokolni, hogy nem szükséges ilyen jellegű gyakorlat, akkor az auditornak ezt el kell fogadnia- pl. egy 2 személyes fordító iroda. Ahol veszélyes anyagok / készítmények / hulladékok vannak, ott nehéz megmagyarázni a gyakorlatok elmaradásának hiányát, így abból eltérés adódhat.
  • Milyen esetben vonható vissza a tanúsítvány?
    Minden kiadott tanúsítvány visszavonható. A tanúsítvány visszavonását megelőzheti a tanúsítvány felfüggesztése.A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány okot, ami a tanúsítvány felfüggesztését eredményezi:Ha a felügyeleti audit ezt eredményezi.Ha a súlyos nemmegfelelőségek nem kerülnek kijavításra a meghatározott időn belül.Ha a felügyeleti auditot az ügyfél nem teszi lehetővé a szerződésnek megfelelően.Ha a rövid határidejű felügyeleti auditot az ügyfél nem teszi lehetővé .Információs kötelezettség megszegése esetén – amennyiben a kommunikáció határozott befolyással van az irányítási rendszer működésére.A tanúsítvány vagy a tanúsítási jel nem megfelelő alkalmazása esetében.A tanúsító testülettel szemben fennálló kötelezettség nemteljesítése esetén.A teljesség igénye nélkül felsoroljuk a legfontosabb okokat, ami a tanúsítvány visszavonását eredményezi:Ha a felfüggesztés oka a kijelölt időn belül nem került megszüntetésre.Ha a tanúsított szervezet használta a tanúsítványt vagy utalt rá a tanúsítvány felfüggesztés időtartama alatt.A tanúsítandó cég vagyona csődeljárás alá kerül.A tanúsított szervezet kérésére.
  • Információbiztonsági Irányítási Rendszer vonatkozásában: Mennyire kell részletesnek lennie a kockázatelemzésnek? Hány kockázatot kell minimálisan azonosítani egy IBIR rendszerben?
    A szabvány nem követel meg konkrétumot a felsorolt kockázatok számosságára. Azt viszont kötelezővé teszi, hogy a kockázatelemzés kimenetének kell vezérelnie az IBIR rendszert (pl. 1.2. fejezet, Alkalmazás és még számos egyéb helyen). Ezért ha az auditor tud olyan kockázatot említeni, amit a felelősök is jogosnak éreznek, ugyanakkor hiányzik a kockázatelemzésből, akkor az eltérést eredményezhet. Ezért a kockázatelemzésnek \"kellően\" részletesnek kell lennie.
  • Mikor kell elvégezni a felügyeleti és megújító auditokat?
    A felügyeleti és a megújító auditok időpontjának a meghatározásánál a tanúsító audit időpontját kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az az időpont az irányadó, amikor a helyszíni auditot a cégnél gyakorlatban elvégeztük és nem a tanúsítvány érvényességének az időpontja. A felügyeleti auditokat tágabb értelemben abban a hónapban kell elvégezni, amikor a tanúsító audit volt. A megújító auditokat célszerű a tanúsító audit időpontjában vagy azt egy-két héttel megelőzően elvégezni, hogy a tanúsítvány érvényességéig kiállítható legyen az új tanúsítvány.
  • Mikor csinálunk előauditot és mi ennek a célja?
    A tanúsító audit előkészítése során a tanúsítás előtt álló szervezet arról kíván meggyőződni, hogy a cég bevezette-e minőségirányítási rendszert és teljesítette-e annak alapvető követelményeit, akkor megbízhatja a tanúsító szervezetet az előaudit megtartásával.Az előaudit során az auditor összehasonlítja a MIR gyakorlati működését és a rendszer dokumentációját az ISO 9001-es szabvány követelményeivel, majd auditjelentésében részletes értékelést ad a vezetőség számára a szabványnak való megfelelés mértékéről.Az előaudit a tanúsító audithoz hasonló terjedelmű, mélységű és szigorúságú vizsgálat, azonban a szervezetre nézve semmilyen hátrányos következménnyel nem jár. Előnye, hogy feltárja azokat az eltéréseket, amelyek megléte a tanúsítás sikerét veszélyeztetheti és amelyek kijavítása a későbbi tanúsítás eredményességét nagymértékben növeli.
  • Információbiztonsági Irányítási Rendszer vonatkozásában: Mi a jó hozzáférés kezelési szabályzat ismérve?
    Bármilyen hozzáférés kezelési szabályzat elfogadható, ha a szabályzatban leírt módszerrel kapcsolatos kockázatok említve vannak a kockázatelemzésben, és azokat megfelelően kezelik. Így szélsőséges esetben akár a \"mindenki mindenhez hozzáfér\" típusú szabályzat is elfogadható lehet, bár a kockázatelemzést (és az ahhoz kapcsolódó kockázatkezelési tervet) ez (érthető módon) óriásira duzzasztja.Ugyanakkor a legjobb technikák alkalmazásakor is maradnak kockázatok -- ne felejtsük el említeni őket a kockázatelemzésben.
  • Mit kell tenni akkor, ha a céges adatokban változás van, milyen esetben lehet új tanúsítványt kiállítani és milyen esetben kell újra tanúsítani a céget?
    Ha a céges adatokban valamilyen változás van, értesíteni kell a tanúsító szervezetet, hogy a módosítást el lehessen végezni.Példák a módosításra:Vannak esetek, amikor csak egyszerűen a tanúsítvány módosítása szükséges. Ilyenek például a cég nevének és címének a változása. Általában elmondható, ha csak adminisztratív adatok változtak, és a cég adószáma nem változott, akkor általában kiállítható egy új tanúsítvány.Abban az esetben viszont, ha a cég tevékenysége megváltozik vagy kiegészül újabb tevékenységgel, és kérik erre a tevékenységre is a tanúsítvány kiállítását, akkor ez csak újabb helyszíni audit lefolytatása után lehetséges.
  • Milyen változásokat hoz magával a 2015-ös ISO frissítés? Mely szabványokat érinti, mik az alapvető különbségek a jelenlegihez képest? Lesz strukturális változás a könnyebb integrálhatóság érdekében?
    Jelenleg még csak az ISO 9001 tervezete szintjén tudunk válaszolni.Legfőbb változás az Üzleti kockázat szerű megközelítés lesz!Előzőekben a rendszer majd a folyamatszerű megközelítés volt a szabványalkotók középpontjában.Minden szabványt érinthet, ami az ISO 9001 struktúráját használja.Sok változást fog generálni, ebből kiemelném:Megelőző tevékenységek rész elmarad, helyébe lép majd az Üzleti kockázat rész.Szervezet kialakítását is a Vevő elvárásának tükrében fogja nézni (megfelelő kompetencia).Strukturális változások lesznek, több helyen is változni fog ez, kiemelném a Termék előállítási részhez kapcsolódó területeket, amikkiemelt szerepet kapnak ebben a változásban.Bővebben ajánlom figyelmébe az erre célra kialakított 1 napos képzésünket, ami segít a felkészülésben a tervezett változások tükrében.
  • Egy egyedi gépakatrészeket forgácsoló cég szeretne eleget tenni az ISO9001:2015 4.fejezetének 4.1 és 4.2 bekezdésének. A külső és belső tényezőket milyen módszerrel határozhatjuk meg, és hogyan válasszuk ki a lényegeseket. ((Egy felsővezetői megbeszélés keretein belül határoznánk meg a külső és belső tényezőket úgy, hogy minden felsővezető elmondaná, hogy szerinte mik ezek a tényezők, majd közösen kiválasztanánk a lényegeseket. Ez elég a szabvány által kértnek? De azt nem tudom, hogy hogyan kísérem figyelemmel, és milyen információt, hogyan vizsgálok. A 4.2-es bekezdésnél szintén a felsővezetők határoznák meg az általuk fontosnak tartott érdekelt feleket és azok követelményeit is, de szeretnék támpontot adni (a szabványáltal leírtakon túl) hogy mik lehetnek ezek a követelmények. Találok esetleg ezekre egy átfogó példatárat? KÖSZÖNÖM előre is a választ!
    A szabvány nem kér a 4.1 és a 4.2 pontokhoz dokumentált információt, viszont a vezetőségi átvizsgálásban foglalkozni kell e kérdésekkel. A szervezet és környezete elemzéséhez számtalan lehetőség van, például a SWOT analízis is egy igen célszerű módja, annak, hogy a szervezet az erősségeit, gyengeségeit, veszélyeit és lehetőségeit jól meghatározza, melyből természetesen intézkedési tervek fognak születni, s ezek megvalósulását már nyomon is tudjuk követni. Az üzleti terv elemzésével is hasonló következtetésekre jutunk.A szabvány 4.2 pontja mint az érdekelt felek igényeinek megismerése, főként melyek kockázatot jelentenek a szervezet üzleti folyamataira, ehhez szintén segít az ISO 9000:2015 (szótár) szabvány, de ha meggondoljuk, hogy kiktől függ a szervezet "léte", akkor már elemezni tudjuk az igényeiket is.

** Amelyek megjelenítéséhez hozzájárult a kérdést feltevő.

Kapcsolattartók:

  • KUNSTÁR-BÁRD Anikó

    Termékkoordinátor

    ISO 9001, ISO 14001, ISO 27001, OHSAS 18001

    mobil: +36 30 566 7381

    telefon: +36 1 321 4965

  • LÁZÁRNÉ Aszódi Ágnes

    Termékkoordinátor

    IATF 16949

    mobil: +36 30 427 4849

    telefon: +36 1 321 4965

  • PAPP-SZŰCS Bernadett

    Termékkoordinátor

    ISO 9001, ISO 14001, ISO 27001, OHSAS 18001

    mobil: +36 70 442 0902

    telefon: +36 1 321 4965

  • KŐRÖSI György

    vezető auditor, termékmenedzser

    IATF 16949

    mobil: +36 30 542 1082

    telefon: +36 1 321 4965

  • RÉPÁS Anita

    Termékkoordinátor

    VCA/SCC

    mobil: +36 30 418 0080

    telefon: +36 1 321 4965